I. VILÁGHÁBORÚ – A pszichiáterek egy primitív elektrosokkgéppel idegsokkolták a katonákat Németországban. Mi volt a céljuk? Hogy a katonák jobban rettegjenek a kórháztól, mint a harctól.

1920-as évek – Manfred Sakel, osztrák pszichiáter arra törekedett, hogy kiölje a „rossz agysejteket” azáltal, hogy inzulint fecskendezett a páciensekbe. A súlyos görcsök és az 5%-os halálozási arány ellenére Sakel úgy védte meg „kezelését”, hogy rámutatott a páciensei sokkolás utáni gyermeki állapotára. A kórházi sokkosztályok és az inzulinterápia nagy üzletté vált.

1930-as évek – Meduna László, magyar pszichiáter azt állította, hogy ki tudja űzni az elmebetegséget, ha agykárosító rohamokat idéz elő egy Metrazol nevű szerrel. Egy pszichiáter egyetlen reggel alatt 50 pácienst tudott kémiai sokkal engedelmes állapotba hozni, amitől az eljárás rendkívül jövedelmezővé vált. Ez a pénzügyi siker egy még jövedelmezőbb módszert indított el – az agykárosító görcsöket okozó elektrosokkot.