Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (Citizens Commission on Human Rights – CCHR) 1969-ben azzal a céllal jött létre, hogy kivizsgálja és leleplezi a pszichiátriában történő emberi jogi visszaéléseket, és megtisztítsa a mentális gyógyítás területét. Több mint egy évszázadon át a pszichiátria alapelve az volt, hogy mivel sem a szellemi dolgokat, sem az elmét nem lehet fizikai eszközökkel megmérni, ezért azok nem is léteznek, így nincs helyük a mentális egészségügyi kezelésben.

A pszichiátriai gyakorlat jellemzően azt jelentette, hogy a pácienseket úgy kezelték, mint az állatokat – megfosztották őket jogaiktól és vagyonuktól, kegyetlenül bántak velük, és lealacsonyító körülmények között tartották őket. A beutaltakat elektrosokk-kezeléssel terrorizálták, gyakran büntetésből, az illető beleegyezése nélkül. A lobotómia és egyéb pszichiátriai agysebészeti beavatkozások tönkretették a páciensek elméjét és életét. Az erős neuroleptikus (idegműködés-gátló) szerek visszafordíthatatlan károsodást okoztak az agyban és az idegrendszerben – a páciensek lassúak, apatikusak, kevésbé éberek lettek. Ezenkívül a páciensek bántalmazás és szexuális erőszak áldozatai lettek – mindez „terápia” címén. A tudományos alapra való hivatkozás félrevezetés volt.

Vegyük Frances Farmer hollywoodi színésznő esetét, aki az 1940-es években hat év alatt 18 filmben, 3 Broadway-színműben és 30 jelentősebb rádióműsorban szerepelt, mindezt 27 éves kora előtt. Ezután, több kudarcba fulladt párkapcsolat után és az elhízás ellen szedett amfetaminoktól való függőség miatt beutalták egy Washington állambeli pszichiátriai kórházba. Ott a kórházi dolgozók megerőszakolták, pénzért áruba bocsátották egy közeli támaszpont katonáinak, ketrecbe zárták, elektrosokk- és inzulinsokk-kezelést, jéghideg „sokk”-fürdőket, erős, tompító gyógyszereket adtak neki, és pszichiátriai agyműtétet végeztek rajta. Frances Farmer személyiségét és karrierjét tönkretették.

Sokakkal ellentétben Frances Farmer túlélte mindezt, és képes volt elmondani a tapasztalatait: „Soha ne vigasztald magad azzal, hogy elmúlt az iszonyat, mert olyan erővel és oly gonoszsággal bukkan elő ma is, mint a förtelmes Bedlam idején. De be kell számolnom a szörnyűségekről, ahogy visszaemlékszem rájuk, abban a reményben, hogy ez cselekvésre késztet majd valamilyen Emberiséget támogató erőt, hogy örökre felszabadítsa azokat a szerencsétlen teremtményeket, akik még mindig az omladozó intézetek hátsó kórtermeiben vannak elzárva.”

Ez az erő az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért.

A humanitárius L. Ron Hubbard nyomán – aki felfedezte a pszichiátriai tevékenységekkel járó visszaéléseket, és azt mondta: „Nem szabad, hogy létezzen semmilyen befolyásos csoport, amely az Ember lealacsonyításának szenteli magát” – a CCHR ma a legjelentősebb nemzetközi szervezet, amely megfigyeli a pszichiátriát.

A CCHR-t a Szcientológia Egyház alapította mint független társadalmi reformcsoportot, társalapítója pedig Dr. Thomas Szasz nyugalmazott pszichiátriaprofesszor. A CCHR javasolt és megvalósított több száz reformot világszerte a pszichiátria területén azáltal, hogy törvényhozói meghallgatásokon tanúskodott, saját kutatásaival visszaéléseket tárt fel a pszichiátria területén, és munkája során a médiával, a bűnüldözéssel és köztisztviselőkkel működött együtt.

A CCHR erőfeszítéseinek következtében a visszaélések sok ezer áldozatát sikerült megmenteni, a páciensek visszaszerezték törvény által biztosított és polgári jogaikat, a világ számos helyén betiltották az elektrosokk és az agysebészet önkényes használatát, betiltották a mélyálom-terápiát (narkózis) és az inzulinsokkot. Ma már létezik törvény arra, hogy a pszichiátrián történő szexuális erőszakkal a büntetőbíróságok foglalkozzanak, valamint a pszichiátriai „kezelések” áldozatai közül sok százan kaptak kártérítést. A gyógyszerügyi hatóságok világszerte rendszeresen figyelmeztetnek a tudatmódosító szerek kockázataira.

Ám a pszichiáterek hatalma, hogy a szülőket arra kényszerítsék, hogy veszélyes tudatmódosító szereket adjanak gyermekeiknek, egyre súlyosbodó drogkultúrába juttat bennünket, és lerombolja a családot mint egységet. A világon 20 millió gyermeknek írnak fel olyan antidepresszánsokat, amelyek erőszakos viselkedést és öngyilkossági hajlamot okoznak. Még egyévesnél fiatalabb gyerekek esetén is előfordul, hogy tudatbefolyásoló szert írnak fel. További több millió gyereknek írnak fel olyan serkentőszert, amely erősebb, mint a kokain. Emiatt a CCHR előtt még temérdek munka áll, és kivizsgáló szerepe, hogy őrködjön az emberi jogok tiszteletben tartása felett, még inkább létfontosságú.

A pszichiátriai visszaélések számos áldozata számára a CCHR az egyetlen remény, az egyetlen csoport, amely hajlandó meghallgatni őket, és nem tulajdonítja súlyos panaszaikat a „mentális betegség” „érzékcsalódásainak”. A CCHR munkájának köszönhetően számtalan életet sikerült megmenteni a pszichiátriai kezelést követő egyéni hanyatlástól.

Ma a CCHR büszkén folytatja kivizsgálási munkáját mintegy 250 irodával 34 országban – ezek a számok évről évre növekszenek –, és ezzel globális harcot vív az Ember méltóságának és tisztességének megőrzéséért. A CCHR munkája, amely ma fontosabb, mint valaha, csak akkor fog véget érni, amikor sikerül véget vetni a pszichiátria megtévesztő gyakorlatainak, és elérni, hogy a szakmát magát felelősségre vonják az ártalmas kezeléseikért és az emberi jogok megsértéséért. 

Tisztelettel:


Jan Eastgate
a Citizens Commission on
Human Rights International elnöke