Mi az egyik leginkább romboló hatású dolog manapság a világon?

Ha azt a választ adta, hogy a drogok, akkor osztja a környezetében élők többségének nézetét. Az illegális drogokat, valamint az ezekből eredő erőszakot és bűnözést komoly fenyegetésnek tekintjük a gyerekekre és a társadalomra nézve. Mégis nagyon kevesen ismerik fel, hogy az illegális kábítószerek csak egy részét jelentik a jelenlegi drogproblémának. Ma azt látjuk, hogy már másfajta szereket is igénybe vesznek: a receptre felírt pszichiátriai szereket.

Bár régen ezeket a szereket csak az elmebetegekkel szedették, ma már nehéz lenne olyan embert találni – családtagot, barátot vagy szomszédot –, aki ne szedett volna már valamilyen pszichiátriai szert. Ezek a szerek sokak számára olyan mértékben az élet részévé váltak, hogy egyszerűen „elképzelni sem tudják nélkülük az életüket”.

Azzal, hogy ezeket a születésünktől a halálunkig, amire csak lehet, mindenre felírják – tanulási és viselkedési problémákra, ágybavizelésre, agresszióra, bűnözésre, drogfüggőségre és dohányzásra, az időskorúak félelmeire és problémáira –, olyan információkkal bombáznak bennünket, amelyek e felé a kémiai típusú „megoldás” felé terelnek.

Nem meglepő tehát, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy az egész világon minden korcsoportban, a gyermekektől az idősekig, az emberek nagy arányban és rendszeresen fordulnak ezekhez a szerekhez a mindennapjaikban. Az antidepresszánsok, stimulánsok, szorongásoldók és antipszichotikumok forgalma a világon eléri a 76 milliárd dollárt évente – ez több mint kétszerese annak az összegnek, amit az USA a drogok elleni küzdelemre fordít évente.

Richard Hughes és Robert Brewin a The Tranquilizing of America (Amerika nyugtatózása) című könyvükben felhívják a figyelmet arra, hogy noha a pszichotróp szerek úgy tűnhet, hogy „»tompítják« a szorongást, a fájdalmat és a stresszt, egyidejűleg tompítják magát az életet is... ezek a tabletták nemcsak a fájdalmat, hanem az egész elmét eltompítják”. Valójában a tüzetes vizsgálat azt tárja fel, hogy egyik sem gyógyít, mindnek borzasztó mellékhatásai vannak, valamint függőséget okozó és pszichotróp (tudatbefolyásoló) tulajdonságaiknak köszönhetően mind képes arra, hogy tönkretegye egy személy életét.

Vegyük tekintetbe azt is, hogy a terroristák pszichotróp szereket használnak arra, hogy fiatalokon agymosást végezzenek, és így öngyilkos merénylővé tegyék őket. A világon legalább 250 000 gyermeket – néhány mindössze hétéves – használnak terror- és forradalmi tevékenységekhez, és amfetaminokat, illetve nyugtatókat adnak nekik, hogy képessé tegyék őket napokig tartó „gyilkos hadműveletekre”. Ám ezek ugyanazok a szerek, amelyeket a pszichiáterek „tanulási” vagy „viselkedési” problémákra írnak fel a gyermekeknek.

Most minden korábbinál fontosabb megérteni a pszichiátriai szerek ugrásszerűen növekvő használatát a társadalomban. A világon 54 millió ember szed olyan antidepresszánsokat, amelyek ismerten függőséget, erőszakos és gyilkos viselkedést okoznak.

Hogyan váltak függővé több millióan ilyen romboló hatású drogoktól? Ezt a drog használatánál korábban kell keresnünk.

A csapdába esés előtt mindenkit meggyőztek arról, hogy ezek a szerek segítenek majd neki az élet kezelésében. Az elsődleges eladási eszköz egy kitalált diagnosztikai rendszer volt: az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) IV. kiadása, valamint Európában a Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) Mentális zavarok című fejezete. A diagnózist és a szerek felírását követően aztán maguknak a szereknek a káros tulajdonságai léptek előtérbe.

E diagnosztikai ámítás széles körű bevezetésének kierőszakolásával a pszichiáterek biztosították, hogy egyre több olyan ember – aki enyhe mentális problémával vagy éppen semmilyen problémával nem küzd – higgye azt, hogy az élet sokféle, mindennapos problémáira és kihívásaira a legjobb válasz a legújabb és legjobb pszichiátriai szer.

Legyen ön akár törvényhozó, akár iskoláskorú gyerekek szülője, akár tanár, akár munkaadó vagy alkalmazott, akár lakástulajdonos, akár egyszerűen a közösség tagja, ennek a jelentésnek az elolvasása létfontosságú.

A drogok elleni harc kudarcának oka részben az, hogy nem állítjuk meg a társadalom legártalmasabb drogkereskedőit.

Ők a pszichiáterek, akik azon dolgoznak, hogy megtévesszenek bennünket, és drogokhoz kössék a világunkat.

Tisztelettel:

Jan Eastgate
a Citizens Commission on
Human Rights International elnöke